"Elmúlt megint egy Év Nélküled.

Amikor este lefekszem, mindig elképzelem, hogy másnap, ha felébredek, ott leszel velem. A konyhában készíted a kávét, puccér hátsóval, sündörögsz a konyhában,  és mellé hozod a hideg habos epret talpas kristálypohárban. Mindig megadod a módját. Szakítasz időt a tervezésre és az elkészítésére is. Fontos neked, hogy elkényeztess, hogy érezzem a szerelmed. Azt akarod, hogy mindig, 20Év múlva is veled akarjak lenni, hogy soha egy percre se bánjam meg, hogy veled maradtam, hogy téged választottalak! Amíg szürcsölőm a kávét, és habzsolom az epret, te a lábujjaimnál lévő tejszínhabot szabadítod ki a nyelveddel. Nem, nem csiklandoz, hanem izgat. Izgat, ahogy mélyen a szemembe nézel, és figyeled minden egyes reakciómat. Én próbálok úgy tenni, mintha nem történne semmi, és csak a kávét szürcsölőm, de nehéz úgy venni a levegőt miközben érzed, látod, hogy a nyelve egyre feljebb és feljebb jön a combodon. Egyre mélyebb és mélyebb levegőt veszek, becsukom a szemem, hogy át adjam magam teljesen annak az érzésnek, ami most fog jönni.

Csak várok! Várok, és nem történik semmi! Hirtelen mintha eltűnne minden. Eltűnt a pohár a kezemből, eltűnt  a kristálypohár, benne az eperrel.Nem érzem az illatod, és nem hallom a szuszogásod sem. DE, eltűntél Te is. Félve nyitom ki a szemem, mert már ezerszer végig éltem ezt a szituációt. Nem akartam újra érezni, hogy üres a szoba, és én egyedül vagyok. 

Te elmentél! Itt hagytál, mert már nem tudtad megadni nekem azt, amit a legelején. Már nem érezted azt, hogy én akarom, akarlak téged. Nem tudtam már ki mutatni, nem tudtam elmondani, hogy valami megváltozott bennem. Nem tudtam elmondani neked, hogy már nem az vagyok, akit te megszerettél. De már te sem vagy az, akit én szerettem.  Ki volt a hibás, mert vége lett?   Egyikünk se, és mind a ketten! Vajon ha nagyon akarjuk, akkor tudtunk volna olyanok, lenni, mint az elején?

Nem tudom! De azt igen, hogy addig kell szeretnünk egymást, amíg ott, vagyunk. Ne akkor akarjunk változtatni, amikor már túl késő. Mert van olyan, amikor már nem lehet változtatni.

Hiányzol! Egy részem veled ment, bárhol is jársz! "

Folyt.köv

Szerző:Koszta Andrea